Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nehezített Vércsapa Verseny 2010

2010.05.04

2010-ben ismét összegyűltünk egy márciusi vasárnap reggel Dunavarsányban, a Nehezített Vércsapaversenyre.

Kép Összegyűltünk sokan,sokfelől.

Ami a verseny alaphangulatát megadta, az részben a gazdag fajtaválaszték. Hisz  a számunkra oly fontos erdélyi kopók mellett voltak rövid és drótszőrű magyar vizslák, lajkák, angol cocker spániel, bajorhegyi véreb...és 4 gonczy polski is. Igen, részt vett a versenyen egy lelkes lengyel csapat is, saját nemzeti fajtájukkal, így résztvevők tekintetében a verseny nemzetközivé vált!

 

Vértessel gyakoroltunk, rendesen, készültünk, mint mindig. Többen beszélgettünk gyakran a versenyt megelőzően, megosztottuk tapasztalatainkat, a gyakorlásokon tapasztalt apró sikereket, örömöket, illetve kudarcokat, tapasztalatokat. Együtt próbáltunk tanulni a hibákból, sikerekből.

A versenyen 3 bírói kör volt, a csapák sorsolása  a hagyományos módon zajlott.

Vértessel a 3 -as bírói körbe kerültünk, bíróink Schipek Sándor és Tatai Sándor voltak. Versenytársaink között akad angol cocker spániel, bajor hegyi véreb, gonczy polski és erdélyi kopó.

Íme a vidám társaság!

Kép

A várakozás kellemes, baráti  hangulatban telt. Az időjárás is kegyes volt hozzánk.

A munkánk? Nos, Vértes a szokott lelkesedéssel vágott neki a csapázásnak, de... kicsit félvállról vette a feladatot, igazából olyan érzésem volt, hogy tudja ő, érzi, merre is kell menni, követi is, de könnyed lazasággal, nagy figyelmet fordítva minden egyéb szagnak is, amit a korábban arra járó őzek hagyhattak ott. Féltáv után aztán balról hihetetlenül erős, és csábító illetcsóva érkezhetett, ami miatt sajnos  Vértes ott is hagyta a csapát. Meg is hallottuk a dudaszót. Tudtam, bár eddig sem voltam elégedett Vértes munkájával, innentől kezdve már II. díjnál jobb nem lesz az eredmény. Visszavezettem Vértest a csapára, indítottam, de láttam rajta, még lázad. Hát megállítottam, lefektettem,megitattam, hagytam, pihenjen, gondolkodjon :-)).   Végül szóltam a bíróknak, indítom megint Vértest. Ezt rövid "taktikai mebeszélés" előzte meg, ami hatásosnak bizonyult (igen, előbb kellett volna), mert Vértes önállóan visszakereste a csapát, és most úgy haladt rajta, mint ahogy kell, szép stílusban, remek, határozott, de nem túl gyors tempóban, ahogy szeretem! Aztán kb 50 méterrel a csapa vége előtt ismét a balról jövő csábító  illat, de határozott szavamra Vértes szépen befejzte a csapát. Kicsit örültünk a sikeresen befejezett munkának, átvettük a töretet, meghalgattuk a korrekt bírói értékelést, megköszöntük a bírók munkáját!

A mi körünkben minden kutya eredményes munkát végzett, sőt, a 3 dobogós közül kettő ebből a körből került ki.

Hátra volt még  jó adag baráti beszélgetés, a szokásos isteni finom ebéd, és az eredményhírdetés.

Kép Vértes munkája valóban II.díjas lett, 9. helyezést értünk el.

Talán mondhatom papírformának is, hogy egyétrelmű fölényt mutattak az FCI 6. fajtacsoportjába tartozó kutyák.

Lengyel barátaink kutyái 5. 7., 8. és 10. helyezést értek el.

 

 

 

És a dobogósok:

 

Kép

1.  CACT Marosszéki Hunor Rege - erdélyi kopó kan.  T: Bolla Sándor  t:: Sághy Melinda

2. R.CACT Kevély Allür Xsara Tüske - erdélyi kopó szuka T: Juhász Ildikó t: Dr Kerekes Gábor

3.  Sasréti Vadász Alma  - bajor hegyi véreb  szuka T:     t: Sulya István

 

Gratulálok!